STANDARD TÁNCOK

A standard táncok, még a latin-amerikai táncok versenylistára vétele előtt szerepeltek a világbajnokságon. A férfi frakkot vagy inget mellénnyel, a nő nagyestélyit illetve hosszú szoknyát visel. Testközelből táncolnak, a férfi vezet. Kötött műfajnak számít, ezért kevés showelem szerepel.

Angol keringő

Az angolkeringő a nemzetközi tánc kategória első standard táncaként szerepel a versenyeket. Nem összekeverendő a szintén 3/4-es ütemű bécsi keringővel, amely kétszer olyan gyors, mint angol párja. Angol elnevezése is bécsi eredetére utal: slow waltz, szó szerint "lassú keringő".

A tánc az emelkedésektől és süllyedésektől, valamint a folyamatosan forgó, mozgó test látványától válik elragadóvá és a lírikus hangulatú zene a legharmonikusabb, legnyugodtabb standard tánccá alakította az idők során, 1922 óta versenytánc.

Zenei ütem: 3/4

Tempó: 28-30 ütem/perc

Bécsi keringő

A Bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két 3/4-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. Németország maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen a húszas évekig, amikor is a valcer úgy egy évtizedig háttérbe szorult a modernebb, dinamikusabb táncformák miatt.

Angliában a Bécsi keringő sohasem volt otthonos. Az angolok Bécsi keringő elleni tiltakozását mutatja, hogy náluk ez a tánc a standard táncversenyek programjában az utolsó táncként szerepel, míg más országokban a harmadik bemutatandó tánc, 1951 óta versenytánc.

Zenei ütem: 3/4

Tempó: 58-60 ütem/perc

Tangó

A Tangó a standard táncok második vesenyszáma az angolkeringő után. Latin-amerikai, elsősorban argentin eredetű tánc, mégis inkább a standard táncokra hasonlít, mint a latin-amerikai táncokra.

Táncolása során nincs emelkedés és süllyedés, végig horizontálisan egyenes vonalban táncolják. Az előrelépést sarkon lépik. Dinamikus, közepesen gyors tánc, hirtelen mozdulatokkal. 1929-ben került fel a hivatalos versenytánclistára.

Zenei ütem: 2/4

Tempó: 31-33 ütem/perc

Slowfox

A Slowfox a lineáris lépésmintákat követő, művészien megformált, hosszú, sikló járómozgáson alapul. Az angol társastánc legtipikusabb tánca, melynek eleganciáját zenei oldalról a szaxofon és a klarinét emeli ki.

Igen igényes és technikailag viszonylag nehéz tánc, mely a világtáncprogramban is szerepel. Versenytáncban csak C osztálytól szerepel a versenyprogramban, 1929 óta hivatalosan is versenytánc.

Zenei ütem: 4/4

Tempó: 28-30 ütem/perc

Quickstep

A quickstep (angol szó; jelentése: gyors lépés) leginkább a foxtrottból eredeztethető, melynek gyökerei a ragben és a onestepben keresendők. 1924-ben a foxtrott két ágra bomlott: a lassabb Slow Foxtrottra és a gyorsabb Quickstepre. A quickstep korai elnevezése: Quicktime Foxtrott és Charleston. Alapmozgását a Chasse-k, Lock Stepek és a külső állásban megtett lépések jellemzik.

Kissé úgy jelenik meg a parketten, mintha a párok gyorsan, szabálytalanul futómozgást végeznének, szeszélyes jellegét a chasse-k jelenlétének, a lépések dinamikusságának és a slow-quick (lassú-gyors) lépések tempós váltakozásának köszönheti. Nem a legegyszerűbb táncok egyike, nyugodt felsőtesttartást és kidolgozott lábtechnikát igényel. A standard táncok közül a legnagyobb népszerűségnek örvendő táncról van szó, hisz egyik másik báli tánc sem mondhatja el magáról, hogy sziporkázó, dinamikus és élettel teli.